Kiberbiztonsági szolgáltatások
A kiberbiztonsági szolgáltatások megoldások és tevékenységek széles körét foglalják magukban, amelyek célja a szervezet információs rendszereinek, hálózatainak és adatainak védelme a kiberfenyegetésekkel szemben. A következő szolgáltatásokat nyújtjuk:
Biztonsági kockázatértékelés
A szervezet infrastruktúrájának, alkalmazásainak és folyamatainak elemzése a potenciális sebezhetőségek és biztonsági kockázatok azonosítása érdekében. A biztonsági kockázatértékelés jellemzően a következő lépéseket foglalja magában: Az eszközök azonosítása, a fenyegetések azonosítása, a sebezhetőségek azonosítása, a valószínűség és a hatás értékelése, kockázatszámítás, a kockázatok rangsorolása, kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozása, a kockázatértékelés dokumentálása, felülvizsgálat és frissítés. A jól elvégzett biztonsági kockázatértékelés lehetővé teszi a szervezet számára, hogy megalapozott döntéseket hozzon az erőforrások elosztásáról és a biztonsági intézkedések végrehajtásáról a kritikus eszközök védelme és a sikeres kibertámadások valószínűségének csökkentése érdekében.
Behatolás tesztelés
Szimulált kibertámadások végrehajtása a szervezet biztonsági intézkedései hatékonyságának felmérése és a gyenge pontok azonosítása érdekében. Nagyon jól ismerjük a behatolásvizsgálati módszertant, az OWASP és az OSSTMM módszertanát.
Kiváló tapasztalattal rendelkezünk a SOC (Security Operations Centre) munkájában, a SIEM platformok és több szkenner adatainak monitorozásában, a kiberfenyegetések azonosításában és elemzésében.
A DIH Slovenia szakértői katalógusában szerepelünk
A Szlovén Digitális Innovációs Központ szakértői katalógust vezet, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy minőségi vállalkozókhoz jussanak digitális kompetenciáik növelése, a digitális marketing bevezetése, a kiberbiztonság javítása és a digitális stratégia kidolgozása terén. Kiberbiztonsági szakértők.
Biztonsági kockázatértékelés
Készítsen leltárt a szervezet kritikus eszközeiről, beleértve a hardver-, szoftver-, adat- és hálózati komponenseket. Ez segít meghatározni, hogy melyek a legfontosabb eszközök, és melyek igénylik a legmagasabb szintű védelmet.
Sorolja fel a szervezet információs rendszereit fenyegető potenciális veszélyeket, például hackerek, rosszindulatú programok, belső fenyegetések, természeti katasztrófák vagy hardverhibák. Ez a lépés segít megérteni, hogy a szervezet eszközei milyen különböző módon kerülhetnek veszélybe.
A szervezet infrastruktúrájának, rendszereinek, alkalmazásainak és folyamatainak elemzése a fenyegetések által kihasználható gyenge pontok vagy sebezhetőségek feltárása érdekében. Ez történhet sebezhetőségi vizsgálat, behatolásvizsgálat, vagy a rendszerkonfigurációk és biztonsági irányelvek felülvizsgálata révén.
Értékelje annak valószínűségét, hogy az egyes fenyegetések kihasználnak egy adott sebezhetőséget, és becsülje meg a szervezet eszközeire, működésére és hírnevére gyakorolt lehetséges hatást. Ez a lépés segít rangsorolni a kockázatokat a lehetséges következmények és a bekövetkezés valószínűsége alapján.
Számítsa ki a kockázati szintet minden egyes fenyegetés-sebezhetőség párosra, jellemzően a valószínűségi és a hatás pontszámok szorzataként. Az eredmény egy numerikus érték, amely a sebezhetőség kihasználásával járó általános kockázatot jelzi.
Az azonosított kockázatok rangsorolása a kiszámított kockázati szintek szerint. Ez segít annak meghatározásában, hogy mely kockázatok igénylik a legnagyobb figyelmet és erőforrásokat a kockázatcsökkentéshez.
Megfelelő biztonsági intézkedések, politikák és eljárások kidolgozása és végrehajtása az azonosított kockázatok kezelésére. Ezek magukban foglalhatnak technikai megoldásokat (pl. tűzfalak, titkosítás), adminisztratív ellenőrzéseket (pl. biztonsági irányelvek, hozzáférés-ellenőrzés) és fizikai biztosítékokat (pl. biztonságos létesítmények, belépési igazolványok).
Dokumentálja a teljes kockázatértékelési folyamatot, beleértve az azonosított eszközöket, fenyegetéseket, sebezhetőségeket, kockázatszámításokat és kockázatcsökkentési stratégiákat. Ez a dokumentáció szolgál a folyamatos kockázatkezelés alapjául, és felhasználható a szabályozási követelményeknek való megfelelés bizonyítására.
Rendszeresen vizsgálja felül és frissítse a kockázatértékelést, mivel a szervezet környezete, eszközei és a fenyegetések idővel változnak. Ez biztosítja, hogy a kockázatértékelés pontos és releváns maradjon, segítve a hatékony biztonsági helyzet fenntartását.
Behatolás tesztelés
Határozza meg a behatolásvizsgálat célkitűzéseit, hatókörét és határait. Ez magában foglalja a tesztelendő rendszerek és alkalmazások azonosítását, a tesztelési módszerek és eszközök meghatározását, valamint az ütemterv és a kommunikációs terv kidolgozását.
Gyűjtsön információkat a célrendszerekről és a szervezetről. Ez magában foglalhat passzív felderítést, például nyilvános nyilvántartások, nyílt forráskódú hírszerzési (OSINT) vagy DNS-információk felkutatását, valamint aktív felderítést, például hálózati pásztázást, portpásztázást vagy a szolgáltatások számbavételét.
A célrendszerek, alkalmazások vagy a hálózati infrastruktúra lehetséges sebezhetőségének és gyenge pontjainak azonosítása. Ez magában foglalhat automatizált sebezhetőség-vizsgálati eszközöket, kézi kódvizsgálatokat vagy más technikákat.
Az azonosított sebezhetőségek kihasználásának kísérlete jogosulatlan hozzáférés megszerzésére, jogosultságok kiterjesztésére vagy a célrendszerek megzavarására. Ez a szakasz teszteli a szervezet védelmét, és segít meghatározni egy sikeres támadás lehetséges hatását.
Fenntartja a hozzáférést a veszélyeztetett rendszerekhez, további információkat gyűjt, és további kihasználási lehetőségeket tár fel. Ez a szakasz segít felmérni, hogy a támadó a kezdeti hozzáférés megszerzése után mekkora potenciális kárt okozhat.
Dokumentálja a behatolásvizsgálat eredményeit, beleértve a felfedezett sebezhetőségeket, az alkalmazott kihasználásokat és a sikeres behatolásra utaló bizonyítékokat. A jelentésnek ajánlásokat kell tartalmaznia az azonosított kockázatok csökkentésére és a szervezet biztonsági helyzetének javítására.
A szervezetnek törekednie kell az azonosított sebezhetőségek kezelésére és az ajánlott biztonsági intézkedések végrehajtására. Miután a sebezhetőségeket orvosolták, jó gyakorlat az ismételt tesztelés elvégzése annak biztosítására, hogy a biztonsági problémák hatékonyan megoldódtak.
